Kullancs betegségek
Agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis)
Ejtsd: kullancsenkefalitisz. Szinoníma nevek: Kullancsencephalitis, Tick-Borne Encephalitis (TBE), Közép-Európai Agyvelőgyulladás (Central European Encephalitis), Frühsommer-Meningoenzephalitis (FSME), Orosz Tavasz-Nyári Encephalitis (Russian Spring-Summer Encephalitis = RSSE), Powassan Encephalitis, Bifázisos Meningoencephaltitis, Bifázisos Tej Láz.
Agyvelőgyulladás (kullancsencephailits) kórokozója és terjesztője
A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancsencephailits) vírusa (TBEV, FSME vírus) az RNS vírusok közé tartozik. Rendszertanilag Flaviviridae családba, azon belül pedig a Flavivirus nemzetségbe sorolandó.
A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás vírus 3 különböző altípusba sorolható: Európai, vagy más néven Nyugati subtípus; Távol-Keleti subtípus, vagy más néven Sofjin törzs; Szibériai subtípus, vagy más néven Hypr törzs.
A kullancsok a vektor és reservoir (ejtsd: rezervoár) szerepét is betölthetik. A kisméretű emlősök, rágcsálók a fő reservoirok, azaz olyan élőlények melyek hordozói a kórokozónak megbetegedés nélkül, a vírus zavartalanul kering az állat vérében. A még kifejletlen kullancsok a reservoir állatok vérét szívják és így fertőződnek meg a vírussal.
A vírust harapás útján továbbítja a fertőzött kullancs. A fertőzésekért az Európa szerte elterjedt Ixodes ricinus azaz a ricinus kullancs és Ixodes persulcatus, közönségen nevén a tajga kullancs felelős.
A vírus króniukus fertőzést okozhat a kullancsokban! Így azok átadhatják más kullancsoknak lárva >> nimfa >> kifejlett felnőtt kullancs vonalon, vagy nőstény kullancs >> tojás vonalon.
Agyvelőgyulladás (kullancsencephailits) előfordulása (epidemiológia)
A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás (Tick-Borne Encephalitis = TBE) epidemiológiája összetett kérdés. A betegség kórokozójának földrajzi fókusza Közép-Európára, a Baltikumra és Oroszországra és a volt Szovjet területekre tehető.
A vírus közép-európai változatát igazolták már minden európai országban, kivéve Belgiumot, Luxemburgot, Hollandiát, Portugáliát, Spanyolországot és az Egyesült Királyságot.
Magyarországon is előforduló betegség!
Kiterjedt, nagy kockázatú területek:
- Észak-Magyarország
- Nyugat-Magyarország
- Duna menti térségek
- Balatoni régió
Fertőzött megyéink:
- Zala-megye
- Somogy-megye
- Vas-megye
- Nógrád-Megye
Agyvelőgyulladás (kullancsencephailits) tünetei és lefolyása
Az esetek mintegy kétharmadában a fertőzés tünetmentes! A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás átlagos lappangási ideje 8 nap, összeségében megjelenésének ideje 4-28 nap között változhat. A lappangási idő a fertőzött tej fogyasztása esetén általában rövidebb, mindeössze 3-4 nap.
Jellemző tünetek a betegség első szakaszában: nem specifikus influenza szerű tünetek, esetleg láz, fejfájás, fáradtság, izomfájdalom, hányinger, hányás és általános rossz közérzet. Ezt lázmentes állapot és viszonylag tünetmentes időszak követ, majd következik a neurológiai szövődményekkel járó második szakasz.
A kullancsencephalitis betegsége gyakran jelentkezik enyhébb formában vagy a kétfázisú lefolyással:
- Első fázis: nem specifikus lázas állapot, mely fejfájással, izomfájdalommal és fáradtsággal. Ez a fázis általában több napig tart, majd lázmentes állapot és viszonylag tünetmentes időszak követi. Legfeljebb a betegek 60%-a felépül minden további betegeskdés nélkül.
- Második fázis: a központi idegrendszer (Central Nerve System = CNS) érintettsége aszeptikus meningitis (agyvelőgyulladás, ejtsd: meningitisz), encephalitist (agyhártyagyuladás, ejtsd: enkefalitisz) vagy myelitist (gerincvelő gyulladás, ejtsd: mielitisz) eredményezhet. Agyidegek érintettségéről, bulbáris szindrómáról és akut felső végtagi bénulásról számol be még a szakirodalom.
Agyvelőgyulladás (kullancsencephailits) kezelése és megelőzése
Nincs speciális gyógyszeres terápia az agyvelőgyulladás kezelésére. Encephalitis (agyvelőgyulladás), meningitis (agyhártyagyulladás) vagy meningoencephalitis igényelhet kórházi ápolást és különböző támogató kezelést a tünetek súlyosságától függően.
Gyulladásgátló gyógyszerek, mint például a kortikoszteroidok adása továbbá intubáció és gépi lélegeztetés szükséges lehet. Azon páciensek, akiknél a betegség központi idegrendszeri szövödményekkel jár, mintegy 10 %-a igényel intenzív terápiás ellátást és 5 %-át kell gépi lélegeztetéssel kezelni. A betegség klinikai lefolyása és hosszú távú következményi kullancsencephalitis vírus altípusa szerint változhat.
Létezik kullancsencephalitis védőoltás! A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltásról bővebben a
- Kullancs védőoltás
- Kullancs védőoltás gyermekeknek
- Kullancs védőoltás felnőtteknek
- Kullancs védőoltás oltási terv
menüpontok alatt olvashat.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kullancsok legaktívabb időszaka a késő tavaszi, nyári, és kora őszi időszak (márciustól novemberig). Fontos a kullanccsal fertőzött területek elkerülése, vagy az ott való tartózkodás során fokozott elővigyázatosság, különösen a tavaszi és kora nyári időszakban.
Ha mégis megtörtént a kullancs csípés 24 órán belül el kell távolítani a parazitát!
